Balogh Gyula a Veszprém megyei Ihásziban született Pápán, Kőszegen és Szombathelyen tanult. A Pesti Jogi karra iratokozott be, de nem lett ügyvéd. 1859-ben Vas Gereben Képes Újságjának szerkesztője volt. 1861-ben saját fordításában jelentette meg Heine verseit. 1861-1867-között a körmendi járás esküdtje, majd Vas vármegye aljegyzője volt. 1867-től kiadta és szerkesztette a Vasmegyei Lapokat. 1870-ben kötetbe gyűjtötte saját verseit, megalapította és szerkesztette a Sopron Megyei Közlönyt. Újságjaiban nagy propagandát biztosított a Szombathelyi Régészeti Egyletnek, a Dalárdának, a Tűzoltó Egyesületnek és az Állandó Színháznak. 1876-ben kezdeményezője volt a vármegyei Berzsenyi ünnepségeknek ezért főispáni kitüntetésben részesült. 1884-ben sikerrel pályázta meg a vármegyei levéltári állást és felhagyott a szerkesztői tevékenységével. A megyei iratok megrendezése után Szombathely majd Győr város is vele rendeztette levéltárát. Munkatársa volt az Osztrák Magyar Monarchia írásban és képben című monumentális műnek és ő írta a Sziklay-Borovszky féle monográfia Vas megyei kötetének történeti fejezetét. 1956-tól utca viseli nevét.