Zsellércsaládból származott. 1909-től cipészinasként Szombathelyen dolgozott. 1923-ban végezte el a polgári iskolát Budapesten, majd 1927-től a soproni evangélikus tanítóképzőben tanult. Barátainak - dr. Várady Imrének és Ősz Ivánnak - köszönhetően első kötete a Szombathelyi Kultúregyesület támogatásával jelent meg. Babits Mihállyal, segítette a Nyugatban való megjelenését. Orosházán és Békéscsabán tanított, bebarangolta egész Európát. 1945 után a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban, a Köznevelés szerkesztőségében, 1953-tól nyugdíjazásáig az Országgyűlési Könyvtárban dolgozott. 1927-től haláláig hét vers kötete, három regénye és egy drámája jelent meg. Szombathelyen, 1987-ben az Oladi lakótelepen utcát neveztek el róla .