A Szent Márton Történelmi Sétaút (Via Historica Sancti Martini) a Kálvária templomtól a Szent Márton templomig 9 állomáson keresztül vezet, amelyeket 30 darab burkolati „lépőkő” köt össze. Azokat a helyszíneket mutatja be, amelyek a város ókeresztény hagyományaihoz kapcsolódnak. Az egyes állomásoknál lévő műalkotások, információs objektumok Szent Márton és Szent Quirinus életének egy-egy epizódjára hívják fel a figyelmet.

2. állomás: Az ókori színház helye

A város nyugati szélén már a III. században állt színház. Ez a hely volt a császárkultusz egyik központja is. Itt állították a világi hatalom alkotta bíróság elé Quirinus sisciai püspököt, itt ítélték halálra. A kihallgatás lefolyását a Quirinus Passio részletesen ismerteti. Az épület romjai egészen a XIX. század második feléig fenn- maradtak, még az 1880-as években is folytatattak itt „kőbányászatot”. A régi római római színház köveit építkezéseknél használták fel. A színházra emlékeztet a dombvonulat félkör alakú bemélyedése. Régi római köveket fedezhetünk fel a közeli víztoronyhoz vezető mélyút oldalfalában is. Különös jelentősége van az egykori színháztól a Perint hídig vezető útnak. Ezen az úton vitték Szent Quirinust elítélésének helyszínétől a Sibaris (Perint) patak hídjáig, kivégzésének színhelyéig. A középkorban ez az útvonal ismét „megszentelt útként” jelent meg a város életében, hiszen a városból a kálváriáig vezető úton az 1800-as évek végéig stációsor állt. A másik tábla Márton megvesszőzését és üldözésének történetét mutatja be. Márton szülei földjére visszatérve megkeresztelte édesanyját. A város lakóinak többsége akkor a kereszténység ariánus irányzatát követte. Márton vitába szállt a tévtanok hirdetőivel, akik elkergették a városból.
Mártont az eretnekek megvesszőzik, és elűzik Savariaból – Koller László alkotása - A 2 darab ívesre hajlított felületű, ábrákkal áttört acéllap Szent Quirinus halálra ítélésének és Szent Márton megvesszőzésének, illetve elűzésének történetét jeleníti meg.